Látjuk és tapasztaljuk, hogy a technológiai fejlődés a jogászok munkájának jellegét és módszereit alapjaiban formálja át hivatástól és munkakörtől függetlenül.
Meggyőződésünk, hogy a jogi munka átalakulása elkerülhetetlen folyamat és a digitális alkalmazkodás elengedhetetlen, ezért mi, e nyilatkozatot aláíró jogászok, a szükséges szakmai és társadalmi viták lefolytatását szorgalmazzuk a lenti pontokban összegyűjtött fontos ügyekben. A nyilatkozat célja a viták elindítása ezekről a fontos ügyekről, míg a viták végleges eldöntését a jogászok közösségére bízzuk.
Meghívunk minden jogászt, hogy támogatóként csatlakozzon nyilatkozatunkhoz, ossza meg nézőpontját és vegyen részt a szakmai vitákban! Jelöljük ki közösen a technológiai és társadalmi változások által teremtett lehetőségek és kihívások tükrében a ránk, jogászokra eső feladatokat és találjuk meg e változásokra a szakmai közösségünk egészének előnyös válaszokat.
A nyilatkozathoz aláíróként a gomb megnyomását követően megnyíló külön oldalon az eseményre történő feliratkozás útján lehet.
Szorgalmazzuk a nyitott hozzáállást a technológiai újításokhoz, a jogászok folyamatos önfejlesztését, az önképzési lehetőségek megteremtését és támogatását, a jó gyakorlatok terjesztését és a technológiai innovációk széleskörű integrálását a jogászok mindennapi munkájába.
Látjuk és tapasztaljuk, hogy a jogi munkaerőpiacon a digitális készségek az elmúlt évtizedben felértékelődtek. Elismerjük, hogy a jogászoknak nem csupán jogi szakértelmüket kell fejleszteniük, hanem új digitális készségeket kell szerezniük és technológiai ismereteiket folyamatosan bővíteniük kell. Szorgalmazzuk az egyetemi jogászképzések tanterveinek és a jogi továbbképzések tananyagainak széleskörű és érdemi bővítését általános digitális és speciális jogi informatikai ismeretekkel.
Szorgalmazzuk, hogy az ügyvédjelöltek, jogi előadók, fogalmazók és minden pályakezdő jogász foglalkoztatásának legújabb kihívásairól mihamarabb induljon nyílt szakmai vita (különösen a mesterséges intelligencia által kiváltott vagy kiváltani tervezett gyakornoki és jelölti feladatokra tekintettel).
Szorgalmazzuk, hogy a jogalkotó és a jogászság érdekképviseleti szervei hatékony és időszerű intézkedésekkel biztosítsák a pályakezdő kollégáink számára a jogi diplomához méltó foglalkoztatást, szakmai fejlődési utat és jövőképet.
Javasoljuk, hogy az egyetemi jogászképzések tanterveiben jelenjenek meg önálló tantárgyakként (i) a digitális jogászi munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése, valamint (ii) a jogi informatika. Látjuk és tapasztaljuk, hogy a jogi munkában használatos alapvető informatikai eszközök haladó felhasználói ismereteinek hiánya súlyosan nehezíti a pályakezdő jogászok érvényesülését a munkaerőpiacon és a munkavégzésben. Szorgalmazzuk a jogászi munkavégzéshez szükséges digitális készségek megszerzését biztosító továbbképzési programok indítását a jogászok széles köre számára.
Szorgalmazzuk, hogy kapjon kiemelt figyelmet, megfelelő szervezeti kereteket és szakmai támogatást egyetemi, akadémiai és egyéb tudományos intézményekben a jogi informatika mint önálló tudományág, ezzel is előmozdítva a jogi informatikai problémák és megoldások, illetve a jogi innováció tudományos igényű kutatását.
Fontosnak tartjuk, hogy a jogi technológia használat legfőbb célja a jogászi szakértelem és kreativitás kibontakozásának elősegítése legyen. Meggyőződésünk, hogy a jogi munkában használt bármely technológiai megoldásnak azt kell elősegítenie, hogy a jogászok az elmélyült szakmai gondolkodásra, a komplex problémák alaposabb megértésére, a döntéshozásra és ügyeikben a legjobb megoldás keresésére koncentrálhassanak. A jogi technológia használat legfőbb nyertesei a jogászok ügyfelei és a jogi eljárások érintettjei legyenek.
Szorgalmazzuk, hogy jogászság érdekképviseleti szervei nyílt szakmai párbeszéd, a szakmai körökből jövő megalapozott kezdeményezések és hosszútávú stratégiai célok kijelölése útján proaktívan foglalják össze és érvényesítsék az egyes jogász hivatásrendek fejlesztési igényeit.
Szorgalmazzuk, hogy a jogi informatikai fejlesztések irányát jogász szakmai szempontok és felhasználói igények vezéreljék, túlmutatva a technológiai trendeken és piaci megfontolásokon.
Meggyőződésünk, hogy a jogi informatikai fejlesztések akkor támogathatják hatékonyan a jogászok munkáját, ha a fejlesztők a technológiát a jogászok igényeire szabják és a jogi munkafolyamatok jellegzetességeihez igazítják, és így nem a jogászok kényszerülnek alkalmazkodni a technológia adottságaihoz.
Felhívunk minden jogászt és különösen minden vezető beosztású jogászt arra, hogy vállaljanak szerepet saját hivatásuk megújításában. Szorgalmazzuk a jogi innováció tudatos, stratégiai támogatását mind a munkáltatók, mind a szakmai érdekképviseleti szervezetek, mind a jogalkotó részéről. Kiemelten fontosnak tartjuk a folyamatos innováció szervezeti támogatását és ehhez a szükséges erőforrások biztosítását, mert látjuk és tapasztaljuk, hogy a jogi szektoron kívülről nem érkezik hatékony válasz a jogász szakma valós módszertani, folyamati vagy technológiai kihívásaira, valamint a technológiai változások tükrében az igazságszolgáltatás és a jogi szolgáltatások kapcsán felmerülő társadalmi elvárásokra és ezek nyomán felvetődő etikai kérdésekre.
Felismerjük, hogy a jogi szektorban a sikeres innovációt jelentő, valódi fejlődést ígérő újítások nem lehetségesek a jogászok közreműködése és szakértelme nélkül. Látjuk és tapasztaljuk, hogy a jogi informatika legújabb vívmányait olyan jogász kollégáink fejlesztik ki, akik mély technológiai ismeretek megszerzése útján kétséget kizáróan már egy új jogász hivatásrend előfutárai. Hívjuk őket akár jogi informatikusoknak, akár „jogi mérnököknek” (legal engineer), szakértelmükre és munkájukra egyre nagyobb szükség van.
Javasoljuk a felsőoktatás keretei között új szak vagy szakirány létrehozását válaszként az egyre növekvő igényre az ilyen szakemberek iránt.
Szorgalmazzuk továbbá ennek az új szakértői közösségnek az elismeréseként, valamint a jogi innovációt hátráltató jogi bizonytalanságok eloszlatásának céljából, hogy kerüljön be az Üttv. 3. § (1) bekezdésébe az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységként a jogi informatikai fejlesztés és jogi informatikai szolgáltatás nyújtása.
Szorgalmazzuk a bírósági és hatósági eljárások digitalizációját, de egyúttal elismerjük, hogy az eljárások digitalizációja csak akkor elfogadható, ha az eljárás minden résztvevője számára garantáltak az emberhez méltó eljárási jogok és az egyenlő hozzáférés a jogérvényesítés lehetséges útjaihoz. Fontosnak tartjuk, hogy a jogászok aktívan közreműködjenek az olyan ellenőrzési mechanizmusok kialakításában, amelyek biztosítják a technológiai eszközök diszkriminációmentes működését. Meggyőződésünk, hogy a digitális esélyegyenlőség alapvető emberi jog, nem csupán technikai kérdés, ezért a digitális jogi szolgáltatások tervezésekor be kell vonni a társadalom sérülékenyebb csoportjait és figyelembe kell venni speciális igényeiket.
Fontosnak tartjuk, hogy a jogászok a digitális térben is betartsák a szakmai etika és jóerkölcs alapvető elveit (pl. etikus online ügyvédi reklámok, megtévesztő emailezési vagy szövegszerkesztési gyakorlatok kerülése). Szorgalmazzuk ennek előmozdítása érdekében, hogy a jogászság érdekképviseleti szervei és szakmai közösségünk nyílt vitát lehetővé tevő fórumai tűzzék napirendre a technológiai változások által jelentett etikai kihívásokat.
Felismerjük a generatív mesterséges intelligencia alapú technológiák jogi alkalmazásának ígéretes lehetőségeit, és bátorítjuk a jogászokat, hogy legyenek élenjárók az új technológiák biztonságos, a szakmai etikai elvárásoknak megfelelő adaptálásában. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a jogászok a mesterséges intelligencia alapú technológiák megismerésében, megértésében és alkalmazásában példamutatóan járjanak el (úgy is mint fontos titkok felelős őrzői), és példamutatásukkal tereljék a társadalmat a mesterséges intelligencia tudatos, etikus és jogszerű használata felé.
Meggyőződésünk, hogy a jogi technológiák fejlesztése során is szem előtt kell tartani a fenntarthatóság és különösen a környezetvédelem szempontjait. A spontán, öncélú vagy aránytalan informatikai fejlesztésekkel járó környezeti és társadalmi kockázatokat a jogi informatikai fejlesztések során sem lehet figyelmen kívül hagyni. Fokozott figyelmet igényel ez a kérdés a mesterséges intelligencia alapú informatikai megoldások terjedése miatt.
Meggyőződésünk, hogy a technológia eszköz és nem cél. A jogi technológiák használatát nem a technológia, hanem az ember érdekében szorgalmazzuk, és mindezek mellett figyelmeztetünk a felesleges vagy öncélú technológia használat három fő veszélyére: az innovációs lehetőségek elvesztegetésére, a természeti erőforrások pazarlására, valamint az emberre nehezedő szükségtelen digitális stresszre.
Meggyőződésünk, hogy a jogászok közösségét felemelő jogi innovációk eléréséhez kulcsfontosságú az intenzív szakmai párbeszéd, az önkéntes tudásmegosztás, a jószándékú együttműködés és a jogi modernizáció sikereinek közösségi elismerése. Szorgalmazzuk, hogy a nekik járó közös figyelemmel és a jó gyakorlataik követésével ismerjük el azokat, akik lelkiismeretes munkájuk eredményeként elérhetővé teszik tudásukat a jogászság széles köre számára.